Rámtalált ez az olasz ige. Az internetet böngészve kerestem az érzésemhez legjobban passzoló szót, szavakat- nevet a coachingomnak. Eszembe sem jutott olasz vizekre evezni, de kétszer dobta fel a gép. Elolvastam a jelentését és tudtam: megjöttem. Változással, fejlődéssel, önmeghaladással, transzcendenciával töltött légkörben meghálálta az élet a nyitottságomat, beleszerettem.
PASSARE jelentése: megy, halad, keresztülmegy, végigmegy, átmegy, áthalad, jön, bejön, kerül, jut, telik, múlik, elmúlik, átvisz, átszállít, átenged, végigmegy, eltölt, átél, meghalad, átnyom.
Dinamizmus, tudatosság, éberség, szándékosság is van benne, de alázat, áramlás, lecsendesedés, önfeladás, konstruktív passzivitás is jellemzője. Legmegérintőbb valós használata pedig a jelen ismert életünk végső és legnagyobb transzformációjával, a halállal, a temetéssel, az elengedéssel kapcsolatos: temetkezési vállalatok nevében is szerepel világszerte. Kétpólusú stabilitás a jelentések összessége- akárcsak az élet maga. Kiterjed- összehúzódik. Akarenged. Csinál- elcsendesedik. Tél- nyár. Ősz- tavasz. Nehéz, de gyakorlom, igénylem én is. Egyre többször sikerül…
Beleengedve magam ebbe az szójátékos utazásba, észrevétlenül egyik kedvenc dinamikájú országomba csöppentem: Olaszországba. Van benne élet és tragédia is. Szenvedély és passzivitás. Lustaság és kemény munka. Napsütés és háborgó tenger. Az élet élvezete és tisztelete. Egyéni teljesítmények és a közösségek megtartó ereje. Valós élet dinamizmussal, mély megélésekkel, borokkal, ételekkel, szerelemmel és fantasztikus természettel. Mind én vagyok.
Passare= elmúlás. Félek a haláltól és roppant kíváncsi is vagyok rá. Félek, mert nincs ráhatásom, kontrollosságom mit sem ér. Félek, mert a birtokolni vélt javaim, szeretteim elvesztem. Félek, mert kikerülök egy rendszerből. Félek, hogy nem fognak ott szeretni és félek, hogy nem fogok ott szeretni. De legbelül vonz – nem most, hiszen imádok élni. Vonz, mint megérkezés, mint valaminek a kezdete. Vonz, mint a jól elvégzett munka gyümölcse. Mint a nagy ismeretlen mélység. Hiszem, hogy a maga idejében jön majd és feloldódom benne. Átadom magam az ismeretlen nagy egységnek és megsemmisülve leszek maga a világegyetem. A bennem lakó Isten és az Istenben lakó ÉN. Élet nélkül nincs halál és halál nélkül nincs élet. A coaching nekem a valós élet választását jelenti.
Via Passare = az élet útja a végső nagy transzformációba.
Eldőlt: a név megérkezett és maradásra lelt bennem, nálam, általam.
A LOGÓRÓL
Egyszerűségében, komplexitásában és coachinghoz köthető aktualitásában tetszett meg.
Nem szeretném hivatalosan körbeírni a mindenhol fellelhető végtelen szimbólum jelentését. Nekem személyesen az egységet, a mindenséget, a kapcsolódást jelenti. Jelenti még a fényt és a sötétséget, a kettő kontrasztját és együttélését is. Fekete és fehér. Ha elveszem az egyiket, megszűnik a logó. A feketét csak a fehér jelenlétében lehet értelmezni és fordítva is. Mindez coachingban és az életben is így működik. Tisztaságunkat csak a gyarlóságainkkal együtt lehet értelmezni.
Jelenti továbbá a középen kiemelkedő X-et. A ma divatos X faktort. Minden ember egyediségét az egységen belül. Benned, bennem. Tudományosabb, de élethez kapcsolódó szinteken pedig látható benne az X és Y kromoszóma mint a minden emberben megtalálható két nemi kromoszóma – egyszerre szimbolizálva számomra a bennem élő férfit és a bennem élő nőt is. Egyek vagyunk.